„16 éve - néhány év kihagyással - vannak nyári angoltanfolyamok professzor Ager és gyülekezetünk közös szervezésében. A tanárok többségében az amerikai egyesült államokbeli Cedarville College-ból érkeztek.”
„A Cedarville Főiskola évek óta lehetőséget biztosít hallgatóinak arra, hogy közvetlen tapasztalatot szerezhessenek a missziómunkában. Ennek formája változik a különböző kultúrákban, és olyan szolgálatra koncentrál, amely legjobban betölti azoknak az embereknek a szükségeit és kívánságait, akik felé szolgálnak.”
„1995-ben Kovács Géza bácsi felvetette annak a lehetőségét, hogy Amerikából missziós céllal jönnének Ohioból, a Cedarville Collage-ból fiatal tanárok angolt tanítani. A kérdés csak az volt, hogy ki adna nekik helyet, ahol lakhatnának, ki biztosítaná a teljes ellátásukat, és ki lenne az, aki megszervezné a tanfolyamot.
Mi nagy missziós lehetőséget láttunk ebben, hiszen a nyelvvizsgára készülés nagyon fontos volt, és sokakat el lehetett érni vele. Férjemmel imádkoztunk ezért az ügyért, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy ha nem vállalja senki, akkor mi elvállaljuk.”
Az első angol nyelvtanfolyam 1996 nyarán indult, öt amerikai tanárral, Ager Professzor vezetésével. A tanfolyam helyszíne a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola volt. A tanárok lakhelye, egészen az imaház elkészüléséig, Ficsór Ervinék otthonában volt.
„A tanárok érkezése előtt az emeleti részen lévő lányaink szobáiból mindent be kellett dobozolni, hogy a tanárnőknek legyen elegendő helyük a személyes holmijuk elpakolásához. A mi három lányunk a padláson aludt, mi pedig a férjemmel a nappaliban, ahol egyébként a fénymásolás, és a tanárok készülése zajlott, éjszaka 12-ig, vagy még néha tovább is. Ager Profnak a nappali melletti kis szobában jutott hely.”
A szálláshoz hasonlóan, az étkezést is Ficsórék biztosították.
„Serdülő lányainknak volt részük bőven a mosogatás és az asztalterítés gyakorlásában 4-7 héten keresztül, naponta négyszer.”
A Ficsór család részéről szavakkal ki nem fejezhető óriási és áldozatkész szolgálat volt ez.
Amióta a tanfolyam az új imaházba került át, a gyülekezet tagjai felváltva gondoskodnak a tanárokról, de mindig van egy-két olyan személy, aki a kurzus egész ideje alatt a tanároknak különösen nagy támasza, segítője, minden ügyes-bajos dolgaikat intézve. 2012-ben ez a két személy Nagy Edit és Simon Anna volt, akik sokat tettek annak érdekében, hogy minden zökkenőmentes legyen.
Délelőtti és délutáni csoportokban, négy szinten folyt az oktatás. A délelőtti csoportokat főleg a diákok látogatják, míg a délutánit inkább a felnőttek. Minden idők legidősebb diákja, egy 73 éves tudásszomjas református lelkész volt. Eleinte négy, sőt hat héten keresztül is folyt az angol tanítás, az utóbbi években két hétig tart a tanfolyam.
A nyelvoktatás úgy zajlott, hogy a két tanulási tömb közé fél órás Big Groupot illesztettek be. Ezen az alkalmon minden diák összegyűlt, és a tanárok előadtak egy bibliai jelenetet, angol keresztyén énekeket tanítottak, valamint angolul egy bibliaverset, és bepillantást engedtek az amerikai kultúra egy-egy kis szeletébe. Az utóbbi években a Big Group foglalkozások a lelkipásztor szolgálatával zajlanak.
Az első évben közel 200-an jelentkeztek. A következő évben még több tanár érkezett, és még több diák jelentkezett. Eddig összesen 75 tanár jött, de többen évről évre visszatértek.6 Sok jó barátság alakult ki, és fejlődhetett a diákok angol nyelvtudása is. Sokakat megérintett a hallott örömhír, és többen meg is tértek.
Helyi újságok, rádió, tévé hirdette a lehetőséget, így 1997-ben 257-en vettek részt az angoltanfolyamon, ebből 166-nak nem volt semmilyen gyülekezeti háttere. 1998-ban 200 angolos volt, melynek 8%-a volt baptista. Azért ez az érdeklődés elsősorban nem a gyülekezetnek és nem Istennek szólt, hanem az angol nyelvnek, de a szervezőket ez nem zavarta, hiszen az a fő, hogy a közelükbe kerülő emberek valós szükségeiben tudtak segíteni, és egyúttal az emberek az evangéliumot is hallják.
Tehát kiderült, hogy az angol tanfolyam hatékony eszköz az evangélizálásra, az azon résztvevők pedig még az evangéliummal együtt is megtalálták számításukat.
„A tanárok közül többen nagyon komolyan vették az evangélium hirdetésének fontosságát. Az egyik lány többször elmondta a csoportjában, hogy számára milyen jelentőséggel bír az, hogy ismeri Jézus Krisztust, és hogy az Ő hívására jött el egy, a számára azelőtt ismeretlen országba, utazott hosszan és fárasztóan, s hogy ezt azért tette, mert szeretné velük, a diákjaival megosztani azt a szeretetet, amit Jézus Krisztustól kapott.
2012-ben először óvodásoknak is indítottunk angol csoportot. 12 gyermek járt két héten keresztül délelőttönként, énekkel, játékkal, színezőkkel tanulva a színeket, számokat, állatneveket, mind az ő, mind a szüleik legnagyobb megelégedettségére.”