Sáfárság, az Isten által adott erőforrások használata

Mivel a gyülekezet kis létszámú, családias volt, hosszabb ideig a pénzügyeket is Kémeri bácsi intézte. Amikor már kicsit növekedett a létszám, Fekete Lászlóné Erzsike lett a pénztáros.

1991-ben még élt Kémeri bácsi, a gyülekezet vezetője Fekete Laci bácsi volt, és ráadásul elevenen éltek még a régi gyülekezeti beidegződések. Ugyanakkor Ficsór Ervin vezetésével volt már jó néhány fiatal házaspár, akik igényelték a nagyobb missziós, és ezzel együtt a rugalmasabb pénzügyi mozgásteret. Tudni kell, hogy ebben az időben egyetlen jogi személy létezett, a Magyarországi Baptista Egyház. A gyülekezetek jogi értelemben nem rendelkeztek önállósággal. Csupán hallgatólagosan volt nekik önállóság adva, de csak abban az esetben, ha az, amit akartak, megfelelt az egyházi vezetésnek is. Nem is volt ebből semmiféle konfliktus, hiszen egyházunk vezetésében is hívő emberek voltak és vannak, akik jót akarnak, azonban egy élni, fejlődni akaró közösség ennél a rendszernél rugalmasabbat igényelt. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a mozgástér bővítő alapítványi formára, ezért a gyülekezet 1991-ben megalapította a Magvető Alapítványt, amely kulcsszerepet játszott még az imaház építésekor is. Az ezredforduló táján a gyülekezet jogi személy lett. Ettől kezdve a Magvető Alapítvány mozgástér bővítő szerepe csökkent. Jelentősége azonban mintegy 15 éven keresztül a misszió kiteljesedésének segítésében óriási volt. Tevékenységét leginkább a katonai gyors reagálású hadtestéhez lehetne hasonlítani. Gyors, hatékony beavatkozás addig is, amíg a többiek odaérnek. Az alapítványi forma megadta mindazt, amire a kecskeméti gyülekezetnek ebben az időben szüksége volt: gyors és felelősségteljes döntést lehetett hozni, és mindezt gyülekezeti kontrollal.

Az utóbbi évtizedben a pénztárosi teendőket Fekete Lászlóné, dr. Surányiné Tünde, Somogyi Harold, Papp Zsuzsanna, Nagy Géza végezték. A gyülekezet pénzügyi, gazdasági életében kiemelkedő szerepet kapott Nagy Géza, aki egy személyben képviseli a hatékony gazdálkodást és a jó gazda szemléletét. Antal László gondnok pedig olyan körültekintően odafigyel a gyülekezet javaira, mint ahogy azt a sajátjával is teszi.