A nyolcvanas évek közepén megkezdődött a kecskeméti gyülekezet struktúrájának kialakulása. Rendszeressé váltak a gyülekezeti órák. A gyülekezet seniora volt 1966-1988 között Kémeri György egykori lelkipásztor; és Egri Béla személyében 1987-ben – első alkalommal – gyülekezetvezetőt választottak. Őt követte 1988-1992 között Fekete László ny. lelkipásztor. 1992-2012 között ezt a tisztet dr. Ficsór Ervin töltötte be. Jelenleg pedig Papp Géza végzi ezt a szolgálatot.
Kémeri György
Kémeri György (1915-1993) Kétegyházán született, és ott is tért meg. 1940-től különböző helyeken szolgált lelkipásztorként. Az államigazgatási ügyekben jártas ember lévén, elvégezte a jegyzői tanfolyamot is. 1944-ben, akkori szolgálati helyén, Soltvadkerten, bölcsességének és aktív közösségi személyiségének köszönhetően megválasztották a település jegyzőjének. A vészterhes történelmi években aktív szerepe volt abban, hogy a községből nem telepítették ki a német származású családokat. Azonban éppen ezirányú védelmező és óvó tevékenysége volt az oka annak, hogy 1950-ben távoznia kellett Soltvadkertről. 1957-ig végezhetett lelkipásztori munkát, mert ekkor elvették tőle lelkészi igazolványát. Ebben az időben özvegyült meg, majd miután újranősült, Kecskemétre költözött, és az OTP-nél helyezkedett el. Lőrincz Imre halálát követően 1988-ig ő volt a kicsiny nyáj helyi vezetője.
Feleségét sokan jól ismertük, mint a csendes és példamutató élet megtestesítőjét. Fiuk, György, a gyülekezet – rendkívül színvonalas, Igeidő című lapjának a szerkesztője. 1
Egri Béla
Egri Béla a nyolcvanas években költözött családjával Kecskemétre. Ő és felesége, Viola nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kissé fülledt levegőjű gyülekezeti élet kezdett megelevenedni. Kecskeméten lelkipásztorként nem szolgált, azonban amikor innen elköltöztek, ismét felöltötte a pásztori palástot. Jelenleg Siófokon gyülekezet-plántáló szolgálatot végeznek.
Fekete László
Fekete László 1927-ben Orgoványon született. Itt járt a baptista gyülekezetbe, itt tért meg, és ebből a gyülekezetből ment a teológiára is. Lőrincz Erzsébettel, korábbi lelkipásztorának leányával már mátészalkai lelkipásztorként kötött házasságot. Ezután Okányon szolgált, végül Ózdról ment nyugdíjba. Innen költözött Kecskemétre 1987-ben. A gyülekezetben akkor éppen nem volt lelkipásztor, így 1988-tól négy éven át ő volt a helyi vezetője.
Gyermekei, Hetényiné dr. Fekete Erzsébet és dr. Fekete László, valamint veje, menye és unokái a kecskeméti gyülekezethez tartoznak. Fia, László, a vezetőségnek is tagja.
Kecskeméti szolgálati ideje alatt a környék szinte valamennyi gyülekezetében szolgált. Kezdeményezésére jött létre és a vezetésével működött a ’90-es években a gyülekezet egyik szolgálati területe, a börtönből szabadulók visszasegítése a „normális” hétköznapi életbe. Ebben a szép, ugyanakkor nem népszerű munkában munkatársa volt: dr. Ficsór Ervin, Papp Géza.
Fekete László fáradhatatlanul látogatta a gyülekezet időseit. Emellett, mint a vezetőség tagja, minden alkalommal az evangélium terjedésének ügyét segítette elő a vezetőség döntéseinek jobb irányba terelésével. Korát meghazudtoló frissességgel végezte a legutóbbi időkig az idősek csoportjának vezetését, és a baptista egyház országos hetilapjának népszerűsítését, terjesztését.
Felesége, Erzsike néni ideköltözésük után a gyülekezet pénztárosa lett. Nagyon szerette a gyülekezet ifjait, gyermekeit. Gyakran mondta: „Ezek olyan jó gyerekek. És ők a gyülekezet jövője.” Mennyire igaza volt.
Dr. Ficsór Ervin
Dr. Ficsór Ervin urológus főorvos, a gyülekezet presbitere, 1992-től annak vezetője. Orgoványi származású, sőt első szolgálatait is Orgoványon végezte. 1958 óta követi szerető figyelemmel a kecskeméti gyülekezet kanyargós útját, de rendes tagja csak 1977-ben lett. Életét az alázattal végzett testi, lelki gyógyítás szolgálatára adta. Legfőbb törekvése élő hittel és Krisztus szeretetével segíteni minden emberen. Különösen azokon, akik bármilyen bajba jutottak. Egyéniségét és beszédét a nyitottság és a jó reménységet árasztó öröm jellemzi. Munkastílusát leginkább egy csatárhoz tudnám hasonlítani. Ő az, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős. Úgy vezet, hogy elől halad, egyben vállalva ezzel az irányzás és a tévedés felelősségét is. Nem vár arra, hogy történjen valami, sőt ha lehetőséget lát a győzelemre, nem bátortalan kapura lőni. És három lövésére biztosan mindannyian emlékezni fogunk: 1. Géza bácsi meghívása, 2. Sámuel meghívása, 3. az óvoda megálmodása.
Papp Géza
A gyülekezet jelenlegi vezetője Papp Géza presbiter, civilben középiskolai tanár. 1982-ben került a gyülekezetbe feleségével és gyermekeivel. Ha Ervint csatárnak mondtam, akkor Géza a középpályás. A középpályás a mezőny teljes területén mozgó játékos, aki hol itt segít, hol ott. Ő az, aki a híres gólokhoz a tökéletes passzokat adja, miközben az egész pályát szemmel tartja. A közvetlen hangvételű és üzenettel szárnyrabocsátott igehirdetésein túl, talán három kiemelkedő adottsága teszi őt ismertté, szeretetté, és elfogadottá. Ezek pedig: a gyermekek között végzett nagyon értékes munkája, a barátkozók felé végzett tanítói és bátorító szolgálata, valamint, hogy ő a gyülekezet ügyeletes önkéntes építőmérnöke, aki saját és családja érdekeivel szemben is képes volt odaszánni idejét, erejét, nem kímélve magát, hogy Isten háza és óvodája felépülhessen a Szent-Györgyi Albert utcában.